Vízkeménység: így tudhatja meg, mennyire kemény a vize
A mosószer csomagolásán az áll: „Adagolás a vízkeménység szerint”, a vízforraló belseje már megint fehér, a zuhany üvegfalán pedig minden vízcsepp nyomot hagy. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés: tulajdonképpen mennyire kemény a vizem? A jó hír: ez néhány perc alatt kideríthető – többnyire mérés nélkül is.
Mit jelent a „vízkeménység”?
A csapvíz oldott ásványi anyagokat, elsősorban kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Ezeket keménységet okozó anyagoknak nevezzük. Minél több van belőlük a vízben, annál „keményebb” a víz. Mennyiségük általában attól függ, hogy az Ön térségében milyen kőzetrétegeken halad át a víz – ezért a keménység már a szomszédos településen is eltérhet.
Ha a vizet felmelegítik, vagy elpárolog, a keménységet okozó anyagok egy része szilárd lerakódásként marad vissza: ez a vízkő. Innen erednek a fehér peremek és a kéregszerű lerakódások.
Ez az útmutató a kemény víz egyik következményéről, a vízkőről szól.
°dH és mmol/l: a két mértékegység
Németországban a vízkeménységet többnyire kétféleképpen adják meg:
- °dH – német keménységi fok, a hagyományosan használt mértékegység.
- mmol/l – millimol literenként; a mosó- és tisztítószerekről szóló német törvény ebben a mértékegységben határozza meg a keménységi tartományokat (kalcium-karbonátban kifejezve).
Átszámítás: 1 mmol/l körülbelül 5,6 °dH-nak felel meg. Ha a vízszolgáltató például 2,0 mmol/l értéket ad meg, az nagyjából 11 °dH.
A három keménységi tartomány
A mosó- és tisztítószerekről szóló német törvény három keménységi tartományba sorolja a vizet. A mosószerek csomagolásán szereplő adagolási útmutatók is ezekhez a tartományokhoz igazodnak.
| Keménységi tartomány | mmol/l kalcium-karbonát | °dH (hozzávetőleg) |
|---|---|---|
| lágy | 1,5 alatt | 8,4 alatt |
| közepesen kemény | 1,5 és 2,5 között | 8,4 és 14 között |
| kemény | 2,5 felett | 14 felett |
Régebbi készülékeken vagy dokumentumokban még előfordulhat az 1-től 4-ig terjedő besorolás. Ez már nem érvényes – kétség esetén a °dH érték legyen az irányadó.
Így tudhatja meg a vízkeménységet
- Kérdezze meg a vízszolgáltatót: A helyi közműszolgáltató, illetve vízszolgáltató közzéteszi a keménységi tartományt, gyakran a weboldalán is (keressen a „vízkeménység” szóra a település nevével vagy az irányítószámmal együtt).
- Nézze meg a vízszámlát: Az éves elszámoláson vagy annak mellékletében gyakran szerepel a keménységi tartomány.
- Kérdezze meg a bérbeadót vagy a közös képviselőt: Ha nem kap saját vízszámlát.
- Mérje meg saját maga: Az összkeménység mérésére szolgáló tesztcsíkok kereskedelmi forgalomban kaphatók. Rövid időre mártsa a csíkot a vízbe, majd hasonlítsa össze a színét a skálával. Az eredmény tájékoztató érték, de a mindennapokban többnyire elegendő.
Ha az épületben vízlágyító berendezés működik, a csapnál mért keménység alacsonyabb lehet a szolgáltató által megadott értéknél. Ilyenkor csak a mérés ad választ.
A kemény víz hatása a mindennapokban
- Vízkőfoltok az üvegen, a csempén és a csaptelepeken – főként ott, ahol a vízcseppek megszáradnak.
- Vízköves zuhanyfejek: A fúvókák eltömődnek, a vízsugár egyenetlenné válik.
- A mosógép, a mosogatógép és a vízforraló fűtőbetétjein vízkő rakódik le, mert melegítéskor több vízkő válik ki.
- Mosószer: Kemény víz esetén a gyártók nagyobb adagot javasolnak. Ha ismeri a víz keménységi tartományát, megfelelően adagolhat – anélkül, hogy „a biztonság kedvéért” túl sokat használna.
Mit tehet Ön?
Zuhany
A vízköves zuhanyfej többnyire megtisztítható – ennek kíméletes módjáról a Vízkő a zuhanyfejben: eltávolítás és megelőzés című útmutatónkban olvashat. Ha már a zuhanyfej előtt szeretné csökkenteni a vízkőképződést, a csaptelep és a zuhanycső közé csavarhat egy vízkő elleni zuhanyszűrőt. Ioncserélő gyantát és zeolitot tartalmazó szűrőbetétje megköti a keménységet okozó anyagok egy részét, így csökkentheti a vízkőlerakódást a zuhanyfejen, a csaptelepeken és a zuhanyfalon. Ennek mértéke a vízkeménységtől és a felhasznált vízmennyiségtől függ. A hatás a használat során csökken; a szűrőbetétet rendszeresen cserélni kell, kemény víz esetén hamarabb. További tudnivalók: Vízkő elleni zuhanyszűrők.
Mosógép és mosogatógép
A vízkő elleni szűrőt a vízcsap és a vízbevezető tömlő közé kell beszerelni. Polifoszfátot tartalmazó töltete segít megelőzni a vízkőlerakódást a fűtőbetéteken, a dobon és a vízzel érintkező alkatrészeken. Hideg vízhez készült. Beszerelés és karbantartás: Vízkő elleni szűrők mosógéphez és mosogatógéphez.
Sok mosogatógépben beépített vízlágyító is van, amelyet a vízkeménységnek megfelelően kell beállítani – ennek módját a használati útmutató ismerteti.
Egyik szűrő sem helyettesíti az egész házat ellátó vízlágyító berendezést, és a már vízköves készüléket sem vízkőteleníti.
A leggyakoribb hibák
- A °dH és a mmol/l összekeverése. A „3” mmol/l-ben már kemény vizet jelent (nagyjából 17 °dH), °dH-ban viszont nagyon lágyat. Mindig figyeljen a mértékegységre.
- A szomszédos település értékének használata. A keménység településenként eltérhet. A saját szolgáltatója által megadott értéket használja.
- A mosószer érzésre történő adagolása. A csomagolás keménységi tartományonként megadja a mennyiséget – elég egyszer megnézni.
- Beszerelt, majd elfelejtett szűrő. A kimerült szűrőbetét vagy töltet már nem fejti ki a hatását. Rögtön jegyezze fel a csere időpontját.
Röviden: A vízkeménység azt jelzi, mennyi kalcium és magnézium van a vízben. A keménységi tartományt a vízszolgáltató adja meg; a víz 8,4 °dH alatt lágy, 8,4–14 °dH között közepesen kemény, 14 °dH felett kemény (1 mmol/l ≈ 5,6 °dH). Ennek ismeretében helyesen adagolhatja a mosószert, és eldöntheti, érdemes-e szűrőt felszerelnie a zuhanyhoz vagy a mosógéphez.
Kérdése van a szűrőinkkel kapcsolatban? Írjon a kontakt@smarald.com címre – szívesen segítünk.